19.fejezet

Másnap reggel.........
-Nichole várj!-mondta Matt.
-Mire?? Arra, hogy megcsaltál mikor én az életemet sis odaadtam volna érted.......!-Nichole.
-De....... Jó igaz nem kellett volna találkoznom Molly-val de nem történt semmi.-Matt.
-Persze és én ezt higgyem is el? De tudod mit hagyj békén és ne hívj.....-Nichi.
-Ezt vegyem szakításnak legalább gondold át!-Matt.
-Jó... Szia!-Nichole.
Nichole-t még a lányok sem tudták jobb kedvre deríteni.Elég lassan telt nekik a délelőt....
De mikor délben elindltak az ebédlő felé ismét Matt és Molly állt egymással szemben.Nichole mikor meglátta őket rögtön odaszaladt.... Nem bírt az érzéseivel.
-Látom megbántad...! És bocsi ezt vedd szakításnak! Molly veled később számolok...-mondta Nichole és elkezdett szaladni haza felé.
A lányok nem bírták utolérni Próbálták hívni de nem vette fel.Megebédeltek és ők is haza felé vették az irányt.
Mikor pedig reggel mind a ketten bent voltak már az iskolában azt hitték Nichole csak késik de nem jött.
Az első második harmadik negyedik órában sem. Próbálták hívni de nem vette fel. Másnap úgy döntöttek lemennnek Nichi-hez mivel ma se volt.Mikor lementek nem találtak otthon se senkit. Nem volt más felhívták Nichole édesanyját.
-Haló!-szólt bele Nichi édesanyja.
-Csókolom! azt szeretném kérdezni, hogy mi van Nichi-vel?-Natalie
-Nichi eszméletlenül fekszik az intenzíven.....-mondta síró hangon Nichi édeanyja.
-Nee...ez nem lehet.. ilyen nincs.... azonnal indulunk.....-Natalie.
Felültek az első buszra és elindultak a kórházba. Ott megtalálták az édesanyát akinek jól jött egy kis támogatás.
-És.. semmi változás?-Chrys.
-Nincs..... csak egyszer kinyitotta a szemét de azonnal be is csukta. Pedig már az édesapja is volt nála.Éppen most ment haza.-édesanya.
-Nekünk most mennünk kell mert holnap suli de holnap is jövünk.Csókolom!
Elindultak haza a lányok és másnap még valaki feltünk.....